Magyar Péterék svájci bicska kérdőívet csináltak, csak éppen arra nem jó, amire szánták

Egy országos lefedettségű adatbázist szerettek volna, benne névvel, címmel és telefonszámmal, hogy pl. ki akar háborúzni Ukrajnáért és ki nem.

Szövetségre kell lépnie nemcsak a katolikus egyházfőnek és hazánknak, de minden hívő vagy kereső embernek, minden életigenlő európai polgárnak.
Még eleven szíveinkben az öröm, hiszen nemrég újraélhettük a húsvét misztériumát. Jézus keresztáldozatától a feltámadás öröméig megtett lelki út 2023 tavaszán is az élet diadalára emlékeztet a halál és a kárhozat felett. A keresztény hit történelemformáló erőként van jelen a világban ma is, de elevensége immár nem Európában tapasztalható meg. Pedig kontinensünk életét évszázadokon át döntő mértékben alakították a keresztény tanítások, a lenyomatát hordozzák társadalmaink, jogszabályaink, politikai rendszerünk és keresztény ihletettségű civilizációnk szellemi teljesítménye.
sőt, transzcendens alapjainak nyilvános megtagadásig jutott: a bibliai elveken nyugvó érvelés társadalmi kérdésekben már nem szalonképes, és a szélsőségesség bélyegével egyfajta modern kori „kiátkozással” jár.
A folyamat nem új keletű, de egyre gyorsul: figyelmeztetett már rá Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa is, és fájdalmas jelenségeit a dél-amerikai születésű Ferenc pápa is megtapasztalhatja, hiszen napjaink feszítő kérdései kapcsán is rendre tetten érhető a jelenség.
Itt van például a radikálisan megváltoztatott emberkép, amely férfiként és nőként való teremtettségünk tényét söpörné le önkényesen az asztalról, és nevelné a gyerekeket arra a tévképzetre, hogy tetszőlegesen újrateremthetik magukat. Az élet fogantatástól a természetes halálig tartó védelme sem közmegegyezés, az európai fiatalok jelentős része nem érzi átadásra érdemesnek az életet és ősei szellemi örökségét, demográfiai téltől didereg a kontinens.
az apa-anya-gyermek hármassága, amely az élet szentélyeként működteti a világot, feloldásra ítéltetett a love is love „mindent bele” modelljében.
A szomszédunkban tizennegyedik hónapja tartó háború kapcsán megfogalmazott európai uniós álláspont sem magyarázható a keresztény értékrend talajáról. Egy lokális konfliktus szélesítése, a harcok intenzitásának fokozása és a háborúba való egyre intenzívebb bekapcsolódás – a tárgyalásos megoldások teljes elvetése mellett – élet- és emberellenes álláspont.
Magyarország e sorsdöntő kérdésekben szinte egyedüliként fogalmaz meg – keresztény alapokon nyugvó – alternatívát a kontinensen. A gyermekvállalás ösztönzésével, a szülők gyermeknevelésben való elsődleges jogait deklaráló gyermekvédelmi törvényünkkel az élet továbbadását és a családok megerősítését szorgalmazzuk. A háború kapcsán pedig Európában a Vatikánnal közösen merjük világos szavakkal és következetes politikával sürgetni a konfliktus tárgyalásos lezárását. Nem lehet észre nem venni, hogy épp e keresztény inspirációjú politika miatt szenvedjük el igaztalan vesszőfutásunkat a nekünk járó uniós támogatások visszatartása, a nyugati sajtó és a „progresszív” elit hangos támadásai mellett.
hiszen maga is e folyamatokat érzékelve látogat el rövid időn belül másodszor is hozzánk, hogy lélekben erősítse és további partnerségre hívja az egyre inkább a keresztény gondolat európai védőbástyájaként feltűnő magyar embereket. Látogatása egyúttal üzenet is az európai népeknek: merjenek előítéleteiket legyőzve odafigyelni a fősodortól eltérő magyar álláspontra, mert az valódi, életképes alternatíva lehet számukra is.
Egy életigenlő, régi-új gondolkodási modell felmutatása a nyugati világban talán még soha nem volt olyan sürgető, mint ma. Az érdekében össze kell kapaszkodni, szövetségre kell lépni nemcsak a katolikus egyházfőnek és hazánknak, de minden hívő vagy kereső embernek, felekezeti hovatartozástól függetlenül és minden jóérzésű, életszerető európai polgárnak ugyanúgy.
Ferenc pápa látogatása – és majd az amerikai konzervatívok májusi budapesti rendezvénye is – ebben a közös fellépésben jelent fontos állomást. Mert senki ne higgye, hogy érkezése véletlen: a „véletlen” úgyis az álruhás Isten.
Nyitókép: Shutterstock